Vidám történet, vidám szereplőkkel. :')
Második fejezet első csapó

 Aztán először Kate ugrott el a karokból, végül Justin nyugott léptekkel sétált el mellőle kábé egy méterrel. Engem akarnak hülyének nézni? Ezért én, mint a "bölcs" sűrű bocsánatkérések közepette rohantam az ajtóhoz,  már nyitottam is volna ki de egy erőszakos kéz visszarántott.
- Rose, köztünk maradhat ez amit te itt láttál? - kérdezte meg aggodalmasan, beletúrt a hajába és a kellemetlen helyzetet kerülve lefelé nézett.
- Miért ne? - vontam meg a vállam, másodszorra is próbálkozva kinyitottam az ajtót és léptem is ki amikor újra megszólítottak.
- Hülye lány engem nem vársz meg? - üvöltötte viccesen. Most komolyan engem hülyéz le aztán még én tartsam meg az ő ciki titkát, köszönöm szépen ebből nem kérek. De majd útközben elmondom neki, hogy nálam mik a szabályok. Hátha holnap úgy kell fel, hogy az én titkomat mondja el. Mondjuk ha azt megcsinálná két pofonnal rúgnám ki az albérletemből.
- Gyere már, szedd össze magad - tapsoltam sietősen, így már harmadszorra próbálkoztam kilépni az ajtón és attól féltem, hogy megint megszólít engem valaki, de hála istennek már mehettem is ki a levegőre. Lépteim az ajtó felé mentek és a virágokat megpillantva a szomszédba elöntött a boldogság vágya. A hátam mögül csattanást hallottam gondoltam Steff volt, de természetesen Justin lépkedett ki és utalva arra, hogy induljak már meg odalökött a kapuhoz. Aú.
- Justin, nagyon szépen kérlek hagyj békén! - üvöltöttem rá erőszakosan és magabiztosan indultam el az utcán, mire futott utánam és rám ugrott. - Mi a bajod?
- Utállak, nem érted? - állt neki feljebb a dolog. - Mi lenne ha hagynál a gyerekes viselkedéseddel?
 Kész. Vége. Én itt és most elmagyarázom neki, hogy min kéne változtatnia, hogy egyáltalán maradhasson az albérletben. Most képes vagyok a szemébe üvölteni és megsérteni, mert ő ezt már két éve műveli velem és én ezt már nem bírom. Mondjuk nem értem eddig, hogy nem tört el a mécses, de az a lényeg, hogy Justin megtanulja amit már rég tudnia kéne.
- Justin Wolf, ha most nem fejezed be repülsz az én házamból! - kezdtem, de nem mondhattam végig mert belekaffantott.
- Megyek is - üvöltötte a képembe és ellökött az aszfalton. - Már rég leakartunk lépni Kate-el...
\ igen, megint két csapóra osztottam a történetet, mert így találtam megfelelőnek. :)) remélem nincs harag:3 /